Norvégország, én így szeretlek

2012. február 23., csütörtök

egy sima - avagy az előfizetés

A jó bevándorló életében egyszer csak elérkezik a pillanat, amikor valamely nyomtatott sajtóterméket fogyasztani kezdi. Jó, mondjunk napilapot, már csak entellektüell szempontból is. Norvégországban ez a választás nem annyira bonyolult, a legnagyobb példányszámú napilap, az Aftenposten nehezen megkerülhető, bele is ütközöl elég hamar, van nekik ez a három hétig ingyen akciójuk, csak regisztrálsz, és annyi, már kapod is a lapot a küszöbre minden reggel. 

Az Aftenpostennel az a jó, hogy egyetlen számával ki lehet tapétázni egy kisebb repülőgéphangárt, egy jól menő halpiac teljes kínálatát bele lehet csomagolni pikkelyenként, van egy ilyen viking legenda, hogy valaki egyszer elolvasott egy egész Aftenpostent, elejétől a végéig, alig is verdeste a szakálla a térgye kalácsát, mire a végére ért, persze, hisziapiszi. 

Bevallom derekasan, nekem ez a napilap olvasás anyanyelvűleg se ment sose, próbáltam úgy csinálni, persze, összeráncolt homlokkal, pláne boldogult kommunikáció szakos egyetemista koromban, amikor az összes oldalit illett volna, anyám!, az objektivitás égisze alatt, iperkedtem rohadtul, hogy az aktuális politikai izé, az aktuális gazdasági izé, az aktuális aktuálizé érdekeljen, de nem ment, az istennek se. Há' norvégul se érdekel, na. Pedig az ingyenes három hét után belecsúsztam még egy három hónapos,  szuperkedvezményes akcióba, annyi papírt a Szentendrei Papírgyár nem ontott ki magából, amennyi itt összegyűlt, kisvártatva szügyig gázoltunk az Aftenpostenben, majdnem targoncát kellett bérelni, úgy bírtuk négy fordulóban levinni a szelektívbe az akció lejártával, olvasni meg a kultúra rovaton kívül nemigen olvastam semmit belőle. 

Erre a minap belefutok egy hirdetésbe, fizessek elő a K magazinra, mondja, a címlapon Ryan Gosling, közeli ismerőseim tudják, nekem Ryan Goslinggal a Half Nelson és a Lars and the real girl óta nem hogy magazint, de komplett sajtókonzorciumot el lehet adni, szitázd rá Ryan Gosling képét egy adag gyorsfagyasztott kelbimbófőzelékre, és törzsvásárlód vagyok, hát még hogy ha a K kultúrát takar, jelesül az Aftenposten kulturális magazinját. (Április óta létezik egyébként, nem is értem, hogy mentem el eddig mellette, nyilván nem a Ryan Gosling volt a címlapon, azért.)



Küldjem el a K11 kódot sms-ben az 1905 számra. Elküldtem. Nem egészen 10 másodperc múlva jött egy válasz, köszöntenek az előfizetők sorában, akkor postázzák is a soron következő számot erre és erre a címre, ha az adatok közben változtak, jelezzem, üdvözlettel, aftenposzten. 

S így hullott el a Ryan Goslinggal való ütközetben az aktuálizé, napilapostul, én kérek elnézést. 

1 megjegyzés:

Kata írta...

Na pont ezert veszunk csak szombaton dagbladet-et. Enyem a magazin (az utolso elottiben volt egy jo riport a kirallyal) Stefane a tobbi. Hazhozjon, azert vesszuk csak meg :-)