Kölcsönrákvacsora visszajár.
Pláne, ha az ember felmenőjének főnöke invitál főzésre, akkor főleg nem illik nemet mondani. Plusz: felteszem, minden bevándorló (kivándorló - ó, magyar igék kötői!) életében eljön az a semmi mással össze nem hasonlítható pillanat, amikor választott honfitársainak enyhén remegő térdekkel gulyást (gulást, gulast, gulaszt stb.) prezentál.
Az Norvégországban úgy van, hogy megveszi az ember platinaárban a húst, heroinárban a fehérrépát (hogy keseredjenek meg, pedig a legkedvencebb zöldségem), hóna alá csapja az otthonról menekített pirospaprikát (sápadt, mint nemecsek az utolsó fejezetben, már a paprika is csak önmaga árnya), gulaszkrémet, Erős Pista bácsit, és uccuneki.
Odaát már minden előkészítve a kertben, vidám nyári párnák, függőágyak, vederben jég között hűlő vizek, sörök, limonádék, cseresznyefa árnyéka, én nem is tudom, lehet-e az embernek ilyen jó sora egyébként, mindenesetre már kivezetve a házból a kertbe az áram, az asztalon a vadiúj, aznap vásárolt egylapos villanyrezsó (!), már csak azért, hogy odakünn főhessen a gulyás. Szerencsére nem kell sokszor elmondani menet közben, hogy hogyan készül, csak először a házigazdának, aztán a feleségének, aztán a szomszéd thai asszonykának meg a férjének, de végül úgysem az a lényeg, ugye, hanem hogy mindenki kétszer szedi tele a tányérját, Pista bátyám ilyen népszerűségnek még soha nem örvendett, csak úgy tündököl a dicsőségben, ott is kell hagyni a maradékot a házigazdának, aki azért udvariasan, ám valódi aggodalommal az arcán megkérdezi, van-e még nekünk is otthon, nyakamat rá: aggodalmát nem az szüli, hogy szegény mi, nekünk akkor nem marad, hanem nehogy ebben a lélektani pillanatban rájöjjek, hogy nincs, és mégis magammal vigyem az ő Erős Pistáját.
Persze dagad a magyar mell, működik a gulasz-varázslat, jó, azért szombat este a Nyugati aluljáróban nem kalauzolnám szívesen kedves norvég barátainkat, éppen megteszi országimázsnak Pista bátyám, meg a norvég kertben, egylapos rezsón főtt gulyás.
Ropogós héjú kenyérrel persze, ha szemfüles az ember, olyat itt is be lehet szerezni, és akkor mindjárt ki is derül, hogy a norvég (és thai) gyerekek valójában magyar gyerekek, azzal az egyértelműséggel kezdik mártogatni a gulyás szaftjába a kenyeret, amivel odahaza a zacskós kakaót rázogatjuk, homo hungarikusz, genetikailag beépülve.
Az már csak hab a gulyáson, hogy a szétválaszthatatlan szavakból álló hablaty, amiből augusztusban még egy árva hangot nem értettem, időközben nyelvvé magasztosult.
9 megjegyzés:
ez szép volt:-)
Ismeros erzes a labremegos gulyas felszolgalas :-)
Nalunk a csipos a levesben hazitermesztesu lingua del fuoco volt, meregeros es picike tipusu chillipaprika. Vendegunk zokogva mondott koszonetet a felejthetetlen vacsoraert :-DDD
Ha legkozelebb megyunk Svediaba vasarolni eljossz velunk? Ott nem heroinarban, de egy jobb fuves blaz araert van marhahus (ertsd olcsobb), es ha van fagyasztotok, megeri :-)
(en toroltem, mert nem tudok rendesen irni:-) )
Szívesen lecseréljük a sápatag paprikátokat igazi házi piros színűre, ha ITT leszel.
jajhátperszehogy elmegyek veletek, Kata!!! köszönöm :) és éppen tegnap írtam Svédiáról, micsoda csuda! egyrugós csoda. szeretem.
egyébként úgy tűnik, június utolsó hétvégéjén leszen látogatásom nálatok, de addig még úgyis jelentkezem.
húúúú, Dusi, drága, AZ nagyon jó lenne! már nemsokára, nemsokára, ki ne hűljön addig a Balaton, vigyázzatok!
Na igen, nekunk is mar csak sapadt paprikank van, lehet, hozok magammal juliusban :)
Most lattam reggel a Svedias sztorit, az kimaradt, vettel-e kabatot :)
paprika nélkül vissza ne gyere :)
Jaj de jó! Szerintem nem sok nemzet van, aki az- egyetlen világszerte elhíresült ételét- ilyen szívvel lélekkel könnyes szemmel bírja felszolgálni és hirdetni, hogy ezt egyétek barátaim, mert ez az igazi és utánozhatatlan magyar csoda!
Nem érdekes, hogy nem marad a lábos alján csak sűrű húsdarabkás szaft.
Megtömjük drááága barátainkat, hiszen mi úgyis ehetünk ilyet bármikor....csak az az erős pista ne fogyna ennyire.... Átérzem...mi a múltkor még bemutattuk desszertként a papír vékony túrós palacsintát is. Mozdulni sem bírtak.
Megjegyzés küldése